Források




 

A Jancsó család történetéről bő forrásanyag áll rendelkezésre. A legtöbb összeállítás Bakk Endre szentkatolnai, vizaknai plébános, 1883 és 1896-ban kiadott családtörténeteire támaszkodik.  
Összeállításunkban mi is ezt tesszük.
  

Név előfordulása











Név eredete



Név irásmódja 


A székely Jancsó családok

 

 A Jantsó név egyike a legrégibb magyar személyneveknek.
1217-ben „Joancha ispán” II.Endre király poroszlója Váradon.
1249-ben IV. Béla adományozta Ivancae fiának Andrásnak Mánya falut.
1291-ben Gyulafehérvár mellett a várjobbágy „Joanche-földje”-ről tesznek említést. 
1415-ben nobilis Jantscho, mint Brassó városbírája fordul elő.
1715-ben, az országos összeírás szerint, Szepes megyében a Jancsot keresztnévként is használják.

A dokumentumok azt mutatják, hogy "a Jancso nevezeten családok Erdély és Magyarhon több helyein a legrégibb időktől fogva tartózkodtak".(Bakk E.)

A név eredetét némelyek szláv-ruthén „Ivancsó” szóból, mások a régi „Ivantse” v. „Jantscho” helységből vettnek állítják. "Jantschofalu" Fejérmegye területén, Árapatakánál volt.

A név az alábbi formákban fordult elő: Joancha, Ivancae, Jantscho, Janchyo, Jancsio, Janczó, Jantsó, Jancsó.

Az általunk kutatott  Jancsók lovas nemesek, primipilusok azaz lófők voltak.


 

 JANCSÓ CSALÁDI ÁGAK
Valószínű, hogy a kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsóknak a háromszéki Nyújtód volt a származási helye,
de erre nincs bizonyító adat.
 

Kézdivásárhelyi



ágak










nagyobb töredékek








kisebb töredékek




családok


 

A legősibb ismert családtag I. Jancsó Simon  (1541-1580), akinek 1613-ban nemeslevelet nyert unokáitól négy, terjedelmes ág származtatható le, János, Tamás II., Jakab és Simon ága. 
A családfák az alábbi - kattintással elérhető - táblákon mutathatók be:
I. János I. ága. Kisebb ágat ad, Három generációja ismert   
                                         a XVII.sz. végéig.
   Tamás II. ága. Jelentékeny leszármazása a XIX.sz. végéig ismert.
   Jakab ága. A legterjedelmesebb ág, amely XIX.sz. végéig ismert.  
                                    Folytatása a II.-III.-IV. táblán látható.
   Simon ága. Kisebb ágat ad, Három generációja ismert   
                                             a XVII.sz. végéig. Oroszfaluban laktak (lásd.ott)
II.  Jakab leszármazottja Imre II. ága.
III. Jakab leszármazottja Samu ága.
IV. Jakab leszármazottja Péter ága.

A további ágak kapcsolata az előbbi ősi nagy ággal nem bizonyítható, de táblázatba rendezhető:
V.  Faragó féle Jancsó ág. Nem bizonyítható, de lehet, hogy Mihály I.Simon fia
                                               volt.
VI.   Kőköböl melletti Jancsók. Két testvér, László és István ága.
VII.  A Szarvas háznál lévő János és István ága.
VIII. A késesnek nevezett Pál és id. Bálint ága.
IX.   A gombkötőnek nevezett József ága.

Kisebb, sehová nem sorolható töredékek:
   A csizmadia és kantai Jancsó töredékek.
   Az iskola és templom mellett lévő Jancsó töredékek.
   Kantai féle Jancsók I-III. IV-VI. töredéke.

64  Jancsó család ismert még, mely táblázatokba nem rendezhető.
                                  (1-7, 8-25, 26-42, 43-50, 51-62, 63-64)
 

Nyujtódról Kézdivásárhelyre
származott Jancsók:

         István ág
        János ág

 

Nyujtódi Jancsó Mihály 1661-ben két fiára hagyományozott szép birtoktestet  Kézdivásárhelyt és annak határában.  István és János megalapítója lett két jelentős családi ágnak.

A két ág a XIX.sz. végéig ismert és jelentős elágazásokkal rendelkezik. A János ágat Pécsi jelzővel is illetik. (János felesége Pécsi Kata volt.)
Ágaik négy táblán mutathatók be.

Oroszfalvi Jancsók
 Simon ág
 Kelemen és Mihály ág

 

Már 1631-ben találhatók Jancsók Oroszfaluban. Két ott élt ág ismert.
Simon ág, a Kézdivásárhelyt ismertetett negyedik ág élt Oroszfaluban.
Kelemen és Mihály testvérek eredete nem ismert. Águk a XIX.sz. elejéig vezethető le.
 

Elszármazások


 

Sok Jancsó család a kézdivásárhelyi Jancsó családoktól százmaztatja magát, így az abrudbányai, deési, dévai, erősdi, kovásznai, magyarósi Jancsók.
 

Nagy-nyújtódi 
            eredetű ágak

 


 

Legősibb tagjai az 1625-ben nemeslevelet nyert István és Gáspár testvérek. Tőlük több ágban vezethető le a család. Gáspárnak csak női leszármazottai ismertek.

A család egyes ágai nyújtódi, kézdivásárhelyi,  esztelneki előneveket használtak.

I. István féle ág

   I.a. Magyarhoni és
           horvátországi

   I.b.Bihar megyei 
          (esztelneki ág)

   I.c. Kézdivásárhelyi
           István ágazat

   I.d.János féle ágazat
    

    I.e. Szepes megyei

    I.f. Krassó megyei
 

A család tagjai nemcsak Erdélybe, hanem távolabbi megyékbe is elszármaztak.

A horvátországi ág legősibb tagja Pál, a nyujtódi István unokája Kluknón telepedett le.

A Bihar megyei ág legősibb tagja János (Pál testvére), a nyujtódi  István unokája akinek Boldizsár fia Esztelnekről Nagyváradra telepedett.

A XVII. sz. második felében István unokája István Kézdivásárhelyre költözve alapítója egy ágnak.

A XVII. sz. második felében István unokája János  Kézdivásárhelyre költözve alapítója egy másik ágnak. 
 
Pál fia Ferenc (1746) utódai Szepes megyében éltek.

1700 táján István ágbeli Péter fia György származott Krassó megyébe.
 

Bars megyei
 

1700 táján lett Léván Ferenc gazdatiszt dr. Csáky Pál uradalmában.
 

Sáros megyei
 

1559-ben Ferenc már a megye lakója.
 

Liptó megyei
 

1655 táján Liptó-újváron éltek.
 

Trencsén- és      
      Zemplén megyei
 

1845-ben Gáspár (J.József és Krakkay Teréz fia) származott Trencsén megyébe Zemplén megyéből. Esztelneki és nagynyujtódinak mondták magukat.
 

További
       előfordulások
     Bakk E. szerint



 

 
  kercsesorai Jancsó   
                Pál szerint
 

Fellelt, de nem vizsgált Jancsó családok: 

1591-ben Lengyelfalván nemes Jancso János és Mihály,
1646-ban Gidófalván id. Jantsó Mihály,
1671-ben Vizaknán Jancsó János,
1700-ban GidófalvánJancsó László,
1734-ben Hévizen Jantsó István,
Ludas táján és Puszta-Csány környékén.                       

1640 körül Érsekujvár melletti Udvardon Janczó Lőrincz.

 

1754/55 évi nemesi összeírásban
(Kempelen Béla szerint)

 

Az igazolt nemesek között fordul elő (Bakk Endrénél nem szereplő):

Vas megyében Ferencz. 
Abaúj megyében Jakab.
 

Jobbágysorú JANCSÓK

1291

1569



1715

















 

A megnemesített családtagok mellett meg kell jegyezni, hogy léteztek jobbágysorú Jancsók is nagyobbrészt a felvidéki megyékben.  
 
1291-ben Gyulafehérvár mellett a várjobbágy „Joanche-földje”-ről tesznek említést. 

1569-ben az udvarszéki Cseb községben Nyujtódi Györgynek adományozott 15 telkes jobbágyot, akik között szerepel Jancso Miklós.

Az 1715 évi összeírásokban 13 megyében szerepelnek az alábbi keresztnevű Jancsók :
  Árva megye/ Habouka: Andreas
  Bihar megye/Czigány Falva, Kövesd: Nicolaus
  Gömör megye/Polonka, Vizesréth: Michael, Martinus
  Hont megye/Czekocz, Lisso: Georgius, Adamus
  Jász és Nagykún kerület/Árok Szállás: Stephanus
  Komárom megye/Gieta: Georgius,
  Liptó megye/Vichodna: Paulus
  Nógrád megye/Lentvora: Joannes
  Nyitra megye/Petheofalva, Trebéte, Belicz, Laszkar, Egbelo, Pobedin:  Joannes,  
  Michael, Michael, Andreas, Paulus,  Joannes.
  Szepes megye/Kravany, Kluknyo: Blasko, Ondrej
  Trencsén megye/Liszicza, Szneznicza, Rovne, Styawnik, Nasztankocz, Felső  
  Kocskocz, Hoscsina, Omasztina: Martinus, Adamus, Nicolaus, Adamus,   
 Joannes, Andreas, Joannes,  Paulus,
  Zemplén megye /Homonna Zboinia, Cserrcs: Petrus, Stephanus
  Zólyom megye/Királyfalva: Georgius.