Első ismert

 

Lengyelfalvi Jancsó János és Mihály lófőséget 1591. ápr. 2-án nyertek.
(Kolosmon. conv. 1591: 203.) 
 

 


Báthory címer



 
 

A család czímeres nemes levelét 1613. július 13-án Báthory Gábortól kézdivásárhelyi Jancsó János lovas nemes  és testvérei Tamás, Jakab, Simon kapja.     Címerleírás: "Pais ég színnel, melyben egy egész oroszlán, szája kitátva, nyelve kinyújtva, a maga természetes színében lefestve, utolsó két lábán állva, elsők közül pediglen jobblába egy mezítelen felfelé tartott kardot, a másikba pedig egy koronát, és abba egy írótollat tartani láttatik. A Paison feljül egy szájával lefordított katonai sisak tétetett, a melynek tetejét, a királyi ajándék drága kövekkel és gyöngyökkel kiczifrázva ékésit; az ormójáról pedig a sisak oldalán lefolyó abroncsok fejér színűek és mind a két részit a paisnak szépen körülveszik és megékesítik,"                                                                   
Báthory Gábor 1608-1613 között volt Erdély sokat vitatott fejedelme.

A család tagjai a XVII.sz. elején primipilusok voltak, nemességüket többször felújították.

A XVIII.században a kantafalvi és kézdi-vásárhelyi Jancsók élnek igazolással.

1844-ben Jancsó Tamás a kézdivásárhelyi táblán igazolta magát.

Nem ismert ki készíttette a díszes címert, de feltehető, hogy egy nyújtódi és egy kézdivásárhelyi családtag házassága miatt készülhetett ilyen felírással.
Feltételezhető, hogy a nyújtódi János ágból származó Jancsó János (1783-1875) és a kézdivásárhelyi Jakab ágbeli Jancsó Rebi (1818-) Mózes fia (1839-1902) - szeszgyáros - használhatta.   

 

 

Nagynyujtódi Jancsó Istvánt és testvérjét Gáspárt 1625. jan. 25-én Bethlen Gábor Gyula-Fejérvárott czímeres levéllel tüntette ki.
(Gyfv. LR. XV/109, 110.)

Tőlük több ágban vezethető le a család, akiknek egyes ágai a nyújtódi, kézdivásárhelyi,  esztelneki, gidófalvi, hévizi előneveket használták.

Gáspárnak csak női leszármazottai ismertek.

István unokái, István és János Kézdivásárhelyre költözve egy-egy ág alapítója lett.       
 

 




 

Jancsó Mátyás, neje Pászty Zsófia, gyermekeik György, János, Mihály, Ilona és testvére Mihály. 1654. évi júl. 26-án nyertek címerlevelet.
Kihirdettetett 1656. évben. (1656. év 37. jkl.) Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyékben. 

 

Jancsó György (István ágbeli) neje Vaidovich Anna, gyermekeik Ferenc, István, Katalin, Mária, Erzsébet nyertek nemeslevelet I.Lipót-tól  1700.ápr.04-én. 
(Legal. Abschrift im Comitats-Archive in Vukovar.) 
(Nyitramegye lt.)

Kihirdette 1820-ben Temes megyében,  ugyanezen évben Krassó megyében.

 

 

Az erdélyi Jancsó Ferenc által használt címer 1755-ben.   
 





 

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
 

Gidófalvi Jancsó Sámuel, Zsigmond, József  részére a legfelsőbb helyen igazolják nemességüket 1786. jun. 19-én. 
(LR. LIII/484.)   
    

 

-Bihar megye monográfiájában szereplő leírás szerinti esztelneki és nyujtódi címer.