III

ELŐDÖK

Eredet

A megismert Jancsók tengerében kellene megtalálni azt a kis ágacskát, amelyik Kézdivásárhelyről Jász-Nagykun-Szolnok megyébe került dédanyánk családja.

Forrás

A források név szerint említik azt a Dánielt, aki a megyében telepedett le, és aki a mi családunk őse.
E források a kézdivásárhelyi III.sz. Jancsó Jakab ágánál említik.

Ismerjük meg tehát ezt az ágat. Az egyenes ági családtagok neve pirossal kiemelésre került.

Elődök
       XVI.sz.


      XVII.sz.

               I.sz. ág

              II.sz. ág

             III.sz. ág

            IV.sz. ág

A család idáig ismert legrégibb tagja, őse Jakab nagyapja, Simon (1540-1580), aki a kézdivásárhelyi első lakosok egyike volt és aki itt birtokolt is és aki egy 1580. júl 2.-i iratban fordul elő. Innen kezdve a legszövevényesebb elágazások után jutunk a mai napig.
Tamás I. (1560 kk. -1622 után) fiával Erdély és Kézdivásárhely sok harccal, dúlással, vallási villongással, járvánnyal és szenvedéssel teli időszakát élte túl szerencsésen.
Neje Bartha Judith volt, akitől fiai, (lovas nemesek (primipilusok) voltak), négy nagy ágát adják a családnak.
János I. (1580 kb. -1622 után), aki sokat tett Báthori Gábor támogatására az országos elöljáróknál eljárva, ezért 1613. július 13-án birtokaiban címerrel megnemesíttetett testvéreivel együtt.
Ága csak a XVIII.sz elejéig vezethető le.
Tamás II. (1582 kb.- 1630 kk.) Balázs testvérével ők szerezték azt a fundust, amely a XVIII.sz. végéig a családjaik lakhelye volt. (A telek a piac nyugati oldalától a nyugati Kertmege utcáig benyúló rész, melyet délről a predikátor-lak telke, északról lovas Bolyo Márton telke határoltak.)
Első neje: Aszszalos Klementina, második Szász Kata. Ága igen terebélyes és a családja napjainkig levezethető.
Balázs (1584 kb.-1606), korán, utód nélkül halt el. Vagyonát testvérei között elosztotta.
Jakab I. (1586 kb.-1659 előtt ), a Kantában kúriával rendelkezett, az osztáskor ő is részesült. Ága valószínűleg a legterebélyesebb és napjainkig levezethető. Neje Borbély Erzse, akitől öt fia született.
Simon II. (1588 kb.-16..), birtokát az osztáskor kapta. Ága az Oroszfaluban élt és csak 3 generációig ismert.

III.sz. Jakab ág

       XVII.sz.

      XVIII.sz.

A Jakabtól indult egyenes leszármazás a következő:

Péter (nagyobb) (1615 kb.-1733 kb.) Jakab legidősebb fia. Nagyobb jelzővel említik 1654-55-ben. Neje ismeretlen. Négy gyermeke ismert. (Imre II., Péter, József, Borbála.)

Imre II. (1635 kb.-1713 előtt). Péter legidősebb fia. 1635, 1655, -1671-ben több okmányban fordul elő. Neje ismeretlen. Három gyermeke ismert. (Imre III., József, Samu.)
Az ő szépunokájánál Eleknél (1779 kb.-1849 után) voltak ennek az ágnak az iratai Nagy-Enyeden, ahol jószágigazgató volt, s amelyek 1849-ben az oláh betöréskor megsemmisültek.

Samu id. (1682 kb.-1737) Imre harmadik, legkisebb fia. Leszármazottai jobbára a templom és az oskola mellett laktak. Neje ismeretlen. Három fia ismert. (József, Péter, Samu.)

József id. (1713 kb.-1776). Samu legidősebb fia. 1735-től szenátor, malom és földtulajdonos is volt. Neje Nagy Anna. Csak egy gyermekük ismert. (József)

József ifj. (1746-1803). 1787-1803 között szenátor volt. Földdel és malommal is rendelkezett. Neje Tóth Kata, akivel nyolc gyermeket neveltek. (Anna, Sámuel, Mária, József, Mária, Salamon, Rebi, Sára.)

Ezek a családok Kézdivásárhelyen, az ősi birtokon, jobbára a templom és az oskola mellett laktak a XVIII.sz. végéig.

XIX.sz.

Elődök

Sámuel (1770kk.-1807) József és Anna második gyermeke volt.
Négy testvérével építette újra a Jancsók malmát, mint sajátjukat, melyet atyja, nagyatyja is bírtak.
A barompiaci hídon túl, a Torjavize melletti kerteket Jancsó kerteknek nevezték. Itt több Jancsó is birtokos volt, így ő is.
Felesége Benke Anna, akitől tizennégy gyermeke született (Mária, Ferenc, Rebi, József, Samu, János, Ádám, Anna, Dániel, Áron, Sándor, Mária, Sára, Teréz ). Minden gyermekét taníttatta és úgy nevelte fel, hogy mindegyik tisztes állást foglalt el a közéletben. Önfeláldozó családfő s gondos atya volt.

Ádám (1817-1902), Sámuel hetedik gyermeke, jeles tanárember volt. Több magántanári állás után Kecskemétre került az evangélikus gimnáziumba. Ott is halt meg. 1848/49-ben a kolozsvári országgyűlésen Kézdivásárhely követe volt. Egy fia ismert Dezső (1856-1919), aki hírlapíró, publicista lett Pesten. Felesége Pietrasewszky Angéla volt. Dezső ( 893-1963) unokája Pesten élt, leszármazottja nem ismert. Felesége Haliczky Margit volt.

Dániel (1821- 1891) Sámuel kilencedik gyermeke volt, ő az általunk keresett ős.

Áron (1823-1888) Sámuel tizedik gyermeke volt, Az 1848/49 évi szabadságharcban alhadnagyként vett részt. Neje Kovács Karolina, akitől 10 gyermeke született. (Áron, Karolina, Amália, Géza, Gyula, Károly, Ilona, Mária, József, Ádám)

Sándor (1825- ) Sámuel tizenegyedik gyermeke, aki 1848/49-ben honvéd tizedes volt. Neje Baka Anna. Három gyermekük ismert. (Sándor†, Sándor, Béla.)